Világra nyitott ajtó, sajtó a küszöb alatt

Verbális agresszió dúl bennem, de erőt veszek magamon és csak annyit írok, hogy erőt vettem magamon. Nem írom le, és nem mondom meg neki.

Senkivel sem szabad tervezni és senkire sem szabad várni. Ez alapszabály.

Dr Fül felhívott.

Szombaton nem igazán volt kedvem hazamenni, de sajnos Húgom Virágáék ott alvós vendégeket vártak, nem tudtak nekem szállást adni. Délután aztán fordult a helyzet, így ismét egy hosszú hétvégét töltöttem náluk.

Hogy lehetek ennyire érzelmileg instabil?

Több, mint két órán keresztül beszélgettünk az Irodában. Egyre később sötétedik - állapítottuk meg Húgom Virágával tegnap, amikor a Velence étteremből nagyon elégedetten kiléptünk, és a pesti forgatagba kerülve még halovány napsütésbe burkolózott a város. Ma ennek különösen örültem, mert az Irodába nem gyújtottunk lámpát, sem Nagyeff, sem én. Elillant volna a hangulat, a légkör, az intimitás, ez a szakmai szeretet-tisztelet, ami ölelés nélkül átjár, amikor vele beszélek.

Reggel Loncsító hazahozott, elvitte jóanyám összes süteményét reggelire, aztán magamra hagyott. Újra regisztráltam magam a dzsoblájnon, talán jó lesz valamire.

A 2007. év legfőbb jellemzője, hogy az ügyfelek nem jönnek el a megbeszélt találkozóra.

Nem írok neki többet. Nem írok neki többet olyat, amibe beleköthet. Neki is csak ajtókilincsekről fogok írni. Most multiérzékeny, gigamimóza vagyok, és ezt tudomásul kell vennem. Fel vagyok pörögve, ezer millió dolgot tartok észben, hajt a sok feladat, a mindenfelé tartozás és a határidők. Szivacs vagyok, aki mindent és mindenkor magába akar tartani, hogy megszűrve, tisztán és tökéletesen lélegezze ki a harmóniát.

Összevesztem az Íróval. Utálom.

Ikercsajszi ma felhívott. Én nem keresem őt, mert folyton szét vagyunk csúszva. Azt mondta, segítsek neki, ha találkozom olyan állásajánlattal, ami az ő profiljába tartozik. Kicsit meglepődtem, mert én vágóhídon és gyártósorok mellett mászkálok, szennyvízben és hulladékban turkálok, ez sem nem zenész, sem nem média terület. Kicsit is föl is horkantam, hogy azért az életmód váltás nem ilyen teszemosza módon történik.

Reggel Mamka telefoncsörgésére ébredtem 10-kor, de nem vettem fel, visszahívtam, miután rávettem magam az őgyból kikelésre. Ja, és 7 körül felhívott  Dr. Fül is,  mert vele egy hete szervezzük a közös munkába menetelt, de hagyott visszaaludni.

Tegnap este úgy döntöttem, majd csak felébredek az utazás előtt.

Mai napról vázlatosan:

Én balga! Órák óta szaglászom, mi a frásznak van olyan fura szaga a kandalló körül. A kandalló tetejére pakoltam a papírdobozban tárolt hosszúszárú kiscsizmámat, melyet most vettem észre, hogy vörösizzással ontja magából az olvadozó gumiillatot. Csoda, hogy még élek.

Demérpontide jött kampányolni a Kisherceg?! Itt úgyis mindenki imádja, tök fölösleges abba az önámító csapdába lépkednie, hogy ha ide jön, ahol mindenki imádja, akkor hihető, hogy mindenki globalice imádja és majd nyerni fog és ő lesz az új elnök. Mondjuk nekem nem tisztem felvilgosítani őt arról, hogy ez nincs így, mert én ha őt fölvilágosítanám bármiről is, az neki fájdalmas lenne.

Annyira tudtam, hogy el fogom miniszterelnökösködni a mai napot, és nem írok szerelmes üzeneteket senkinek. Elmúlt éjfél, én meg itt ülök a pácban, és nem írtam senkinek. A rohadt életbe. A faszom, a kékeres se vigasztal már, uncsi.

Faszságom  története

Jogszakállamban élünk.

Ismét eljött az éveleji hajtáspajtás, sorra kell vennem az adatszolgáltató ügyfeleket, ma ejutottam Gyógyemberhez, aki panaszkodott, hogy két hónapig fel sem hívtam. - Ez kölcsönös volt. - feleltem az egyenjogúság jegyében. - Hiszen én állandóan hívtam magát. - Valóban, folyton nem fogadott hívásokkal volt tele a telefonom.

Van egy szűk, szakmai és baráti alapon nem működő gitt egyletünk, aminek ketten vagyunk gondatlan elmeszüléi. Ma felhívtam a másik felem (ahogy Mó engem nem, de majd eljön annak is az ideje) és közöltem vele legújabb idillista szoftszakmai überzseniális ötletemet.

"Jövő hétig eldöntheted, hogy ide jössz-e."

Kolleganőt kirúgták.

Az imént szomorkodtam. Szoktam. Kicsit bóklásztam a szakmai honlapok között, egyik adatszolgáltató portálon megjelentetettektől azonnal gyomoridegem is lett, mert szerintem én miniszterelnökösködtem el a dolgot, és  most meg fogalmam sincs mit lehetne csinálni, ha megkérdik tőlem, hogy ez meg mi? Hát honnan tudjam?  Újabb főfájásos gond.

Ha fáj, akkor érzem, ha mást nem is, csak azt, hogy fáj.

Azt kellene írnom, hogy lehiggadtam, de már tudom, hogy az csak ideiglenes állapot. Ugyanolyan ideiglenes, mint a tegnapi hasfájás. Ismerem a kiváltó okokat, nincs rá gyógyír, de mégis tudom, hogy elmúlik.

"Ugyanazt a színdarabot látjuk mindketten? - kérdezte Szamárfül a színházi szünetben még csütörtökön este, amikor homlok egyenest mást vettünk észre az előttünk zajló jelenetből. Aztán ez megismétlődött másnap a könyvtárban, amikor a pultos nő rám rivallt. Igaza van Hurrikáncsajszinak, én tényleg antiszociális vagyok.

Tegnap Szamárfüllel elmentünk a könyvtárba. Meghívott, de bezzeg az éves tagdíjat én áltam, amin még a velem egyáltalán nem szimpatizáló pultos hölgy is fölhorkant (aki 4 gyerekes anya, és majd meg fogom írni, hogy miket mondott Nekem, amivel halálosan és vérig sértett, de Fül nem kelt a védelmemre!!! és ezen jó sokat vitatkoztunk is az este folyamán)

ma